A most a szenátus elé kerülő törvénymódosító javaslat mellett a 460 fős alsóház túlnyomó többsége, 428 képviselő szavazott, csak heten adtak le ellenszavazatot, a többiek tartózkodtak, illetve nem voltak jelen. Az alap létrehozását a lengyel kormány tavaly decemberben helyezte kilátásba.
Az alsóház által most megszavazott jogszabály szerint a kárpótlást az alapból azok igényelhetnék majd, akik a tavaly decemberben megkezdett, koronavírus elleni oltások okozta káros mellékhatások következtében, illetve majd 2023 elejétől bizonyos más védőoltások miatt is legalább kéthetes kórházi kezelésre szorultak, illetve szorulni fognak.
A kárpótlás a rövidebb távú kórházi ápolást igénylő súlyos túlérzékenységi reakció, az úgynevezett anafilaxiás sokk esetén is igényelhető. A maximális megítélendő elégtétel 100 ezer zlotyt (kb. 107 ezer lej) tenne ki.
A kártérítést egyszerűsített, legfeljebb két hónapig tartó eljárásban lehetne igényelni a betegjogi ombudsmannál, aki a szakértőkből álló hattagú tanácsadói testülete javaslata alapján járna el.
A kompenzációs kérvényt a 200 zlotyit érő, a jogosnak talált igény esetén visszatérítendő illeték fejében lehetne benyújtani. A befizetett illetékek az alap egyik forrását adnák, de hozzájárulnának az alaphoz az állammal a vakcinák szállításáról szerződést kötő gyógyszergyártó-, illetve gyógyszerszállító cégek is. Az alaphoz benyújtott kárpótlási igénytől függetlenül a betegek továbbra is bírósági úton érvényesíthetik jogaikat.
Waldemar Kraska lengyel egészségügyi miniszterhelyettes csütörtökön a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: a Covid-19 ellen eddig Lengyelországban beadott 43 millió oltás után 16 ezer nemkívánatos reakciót regisztráltak, ezek 85,1 százaléka enyhének minősíthető. A koronavírus elleni oltások miatt egyetlen haláleset sem történt - húzta alá Kraska. Hozzátette: 33 esetben a halálozás "időben egybeesett a vakcina beadásával", mindazonáltal ezekben az esetekben sincs bizonyíték az oltás és a tragikus végkifejlett közötti közvetlen összefüggésre.